EGYENRUH�KR�L �LTAL�BAN

Egyenruh�ink �se a b�ny�szok egyenruh�ja volt. Az id�k sor�n 4 f� v�ltozat alakult ki:
a)bibert�r�i ruha
b)tiroli feh�r ruha
c)fekete freibergi viselet
d)magyaros ruha.
Manaps�g t�bb, az OMBKE �ltal elismert egyenruh�t is ismer�nk, ezek: gruben, walden, atilla(erd�sz) , auf, ipari auf �s v�g�l a jur�tus.
Ezen t�l besz�lhet�nk hivatalos egyenviseletekr�l: kazinczy, bocskai, atilla (b�lcs�sz).

Az egyenviselet �s az egyenruha k�zti f� gyakorlati k�l�nbs�g az, hogy m�g elismert egyenruh�ra k�v�lre is, egyenviseletre legfeljebb bel�lre varrhatunk foltot.

AZ EGYES EGYENRUH�K, EGYENVISELETEK:

GRUBEN:

Eredetileg b�ny�sz munkaruha volt. Durva, vastag fekete anyagb�l k�sz�l, jelenleg csak b�ny�szok �s koh�szok hordhatj�k. Der�kban szabott, lefel� b�v�l�, h�tul felhas�tott r�vid zubbony. El�l eredetileg nyolc, m�ra m�r csak �t arany gomb d�sz�ti. A felhas�t�s ment�n 3, arany vagy ez�st gomb tal�lhat�. �ll�gall�rja �s paszom�nya fekete sz�n� (koh�szokn�l meggypiros).

AUFHAUER (R�VIDEN AUF):

Eredetileg b�ny�sz d�szegyenruha volt, ami az id�k folyam�n v�lt az ut�dkarok hivatalosan is elfogadott egyenruh�j�v�. Fekete, (NEM MISKOLCI) gazd�szokn�l k�k sz�n� sz�vetb�l k�sz�l. A gall�rn�l 2 �llom�nyjelz� d�sz�ti. �t arany vagy ez�st, pickhammerrel d�sz�tett gombbal z�r�dik. A bal v�ll�n sapkatart� zsin�r tal�lhat�.
A k�zel� �s �ll�gall�r sz�nei:
- B�ny�sz: fekete
- Koh�sz: meggypiros
- G�p�sz: g�p�szk�k
- M�szaki tan�r: barna
- Szervez�: k�k
- Gazd�sz (nem miskolci): z�ld
- M�szaki menedzser: ac�lsz�rke

IPARI AUF:

Az OMBKE hivatalos egyenruh�ja. A b�nya- �s koh�m�rn�k�k k�sz�thetik tanulm�nyaik v�gezt�vel. Egysoros, fekete sz�n�, h�rom gombbal gombolhat�, nyitott nyak� egyenruha. A gall�r h�ts� r�sze �s a zsebfed�k a szaknak megfelel� sz�n� b�rsonyb�l k�sz�lnek. A felkaron a szaknak megfelel� sz�n� b�rsonyon egy pickhammer tal�lhat�. T�len k�penyt hordhatnak hozz�. Az egyetlen egyenruha, melyet nyakkend�vel viselnek. 1997-t�l v�gzett g�p�szm�rn�k�k is elk�sz�ttethetik.

WALDEN:

Eredetileg a walden volt az erd�szek h�tk�znapi viselete. �zbarna sz�n�, der�kban szabott, h�tul felhas�tott r�vid zubbony. A szaknak megfelel� �ll�gall�r �s paszom�ny jellemzi.

ATILLA:

Erd�sz d�szegyenruha. Palackz�ld, vagy fekete anyagb�l k�sz�l. Der�kban szabott, �ll�gall�r�, h�t aranyzsin�rral kapcsol�dik. Csak aranyk�t�ses csizmanadr�ggal �s csizm�val hordj�k.

JUR�TUS:

A miskolci jog�szok viselik. Fekete sz�vetb�l k�sz�lt, der�kban szabott, combk�z�pig �r� egyenruha, amely el�l �t bocskai k�t�ssel z�r�dik. H�tul has�tott. �ll�gall�rral rendelkezik, amely a k�zel�vel egy�tt olajz�ld sz�n�. A k�zel� zsin�roz�sa hurokban v�gz�dik. A Miskolci Egyetem leg�jabb egyenruh�ja, 2002-ben alap�tott�k.

GAZD�SZ EGYENVISELET:

A Miskolci Egyetem k�zgazd�sz hallgat�inak viselete. 2003-ban k�sz�tett�k el el�sz�r. Szab�sa az auf�ra hajaz, azonban anyaga grafitsz�n�, v�ll�n pedig megtal�lhat� a kar hivatalos jelk�pe, az Anjou-liliom. Ugyanez a jelk�p l�that� a (r�z-)gombokon is. �ll�gall�rral k�sz�l, melynek sz�ne -hasonl�an a k�zel�h�z- �arany sz�n�.

BOCSKAI:

Gyakori b�lcs�sz egyenviselet. Fekete sz�vetb�l k�sz�l. El�l 5 vagy 7, de mindig p�ratlan sz�m� s�jt�ssal l�tj�k el. �ll�gall�rral k�sz�l, melyet egyszer�bb, fekete zsin�rral d�sz�tenek a tetej�n �s az alj�n. Egyenes szab�s� csukl�r�sz�n�l hagyom�nyos s�jt�s tal�lhat�.

ATILLA:

B�lcs�sz d�szegyenviselet. A 18. sz�zadi gyalogs�gi egyenruh�kra eml�keztet. Egyenes szab�s�, el�l t�bb vit�zzsin�rral z�rul. Rendk�v�l ritk�n lehet tal�lkozni vele.

KAZINCZY:

Szab�s�ban a Bocskaira eml�keztet, viszont dupla ujjal k�sz�l. Fels� ujja k�ny�k felett �r, arasznyi felv�g�ssal rendelkezik, melyet d�szvarr�s fog �ssze.

STEF�NIA:

Az Eg�szs�gtudom�nyi kar egyenviselete. Antracitsz�n� anyagb�l k�sz�l. Rendelkezhet �ll�-, illetve fekv�gall�rral. A k�zel� �s a gall�r sz�ne medvebarna, �gyszint�n a gombok is. Ez ut�bbiak azonban lecser�lhet�ek r�zb�l k�sz�ltekre is.

KARI SZ�NEK MISKOLCON:

A gall�rt �s a paszom�nyt mindig ezek a sz�nek jellemzik az egyes karokn�l.
B�ny�sz - fekete
Koh�sz - meggypiros
G�p�sz - s�t�tk�k (g�p�szk�k)
Jog�sz - olajz�ld
Gazd�sz - �arany
Eg�szs�g�gyis - medvebarna

EGYENRUH�K TARTOZ�KAI

Csuklya: kem�ny b�rb�l k�sz�lt f�les sapka, mely v�dte a b�ny�szok fej�t a ki�ll�, ill. lehull� k�vekt�l.
Farb�r: kem�ny, diszn�b�rb�l k�sz�lt, hossz�k�s, f�l ellipszis alak�, der�kra er�s�thet�, forgathat� tartoz�k. V�dte a b�ny�szok elej�t a lepattan� k�vekt�l b�nyafejt�skor ill. az �lepet a sz�k v�jatokba val� ereszked�skor, �s a selmeci meredek utc�kon egy-egy j�l siker�lt esti mulatoz�s ut�n. Balekkeresztel�n ezt a tartoz�kot kellett �tugraniuk a balekoknak.
B�nyaj�r� bot: fej�nek egyik r�sze kalap�cs, m�sik kan�l alak�. A kalap�cs r�sz�vel �t�gett�k le a k�veket a b�ny�ban, a kan�l r�sz�vel pedig lehajl�s n�lk�l tudt�k felvenni azokat a f�ldr�l.
Fokos: kezdetben hasznos munkaeszk�z volt, ma m�r csak d�sz.
Furk�sbot: hossz�, marokra foghat� kem�nyfa bot, melyet gazd�ja bev�s�sekkel, szegecsekkel, esetleg szalagokkal d�sz�tett.
Hossz�sz�r� pipa

FEGYVERVISEL�S

A fegyvervisel�s k�z�pkori trad�ci�kon alapszik, a b�ny�szok kardot, m�g a koh�szok hossz� t�rt viseltek egyenruh�juk d�sz�t�sek�nt. Mivel az Akad�mia hallgat�i nem mindig rendeltet�sszer�en alkalmazt�k a fegyvereket (sokszor p�rbajra haszn�lt�k), �gy 1822-ben a b�csi udvari kamara rendeletben tiltotta be e nemes szok�st. A szabads�gharc lever�se ut�n, 1849-ben Klauz�l G�bor elt�r�lte a b�ny�sz szabads�gjogokkal egy�tt elt�r�lte a fegyvervisel�st, azonban a b�nyatisztek kardvisel�se megmaradt. 1945-ig m�rn�k�knek �s akad�mist�knak k�telez� volt d�szkard visel�se d�szegyenruh�hoz.

EGYENRUH�HOZ FELVETT �LT�Z�K

Egyenruh�hoz csak fekete sz�vetnadr�g �s fekete cip�, ill. csizmanadr�g �s csizma (kezdetben hossz� porosz csizma, k�s�bb r�videbb sz�r� husz�rcsizma) hordhat�. Fels�ruh�zatnak pedig feh�r v�szoning �s mell�ny volt a k�telez�. B�lokra az egyenruh�hoz m�g francia selyem nyakkend�t, �s feh�r keszty�t vettek fel.
Az egyenruh�k gall�rj�ra a szaknak megfelel� �llom�nyjelz�t (b�ny�szkalap�cs, erd�szcsillag stb.) t�ztek.
Fejfed�nek kezdetben t�ny�rsapk�t �s tollforg�s cs�k�t hordtak, ma m�r a selmeci sapk�t viselnek az egyenruh�khoz. Ez fekete, erd�szekn�l barna b�rsonyb�l k�sz�lt sapka, fels� sz�l�n szaknak megfelel� sz�n� selyemzsin�rral, bal oldal�n szakjelv�nnyel. El�l-h�tul 3-3 aranygomb tal�lhat�, amit aranyzsin�roz�s fog k�r�l.

FOLTOK

Mivel egyenruh�t el�g gyakran hordtak a burschok, �gy t�rv�nyszer� volt hogy azok t�bb helyen is kiszakadtak, kilyukadtak. Ezen foltok eltakar�sa c�lj�b�l varrtak foltokat az egyenruh�kra, mivel lyukas egyenruh�ban nem volt szabad megjelenni, �s p�nz�k nem volt �jat k�sz�ttetni. Ezek a foltok kezdetben az egyenruha sz�n�vel megegyez�k voltak, k�s�bb azonban egyre sz�nesebb foltokat varrattak fel egyenruh�jukra a hallgat�k. A foltokat csak h�lgyek varrhatt�k fel, �s el�bb-ut�bb eljutottak arra a pontra, hogy az akad�mist�k ki�gett�k saj�t egyenruh�jukat, csak hogy h�lgyismer�seiknek munk�t adva �jabb folttal b�v�lj�n egyenruh�jukon a sz�n kavalk�d. A legismertebb folt (2007 okt�ber�ig) a Tempus-folt, amely piros sz�v alak� folt, benne arany sz�n� felirattal a Tempus sz�. Ez a folt az eljegyz�ssel volt egyen�rt�k�. Akire a Tempus-folt felker�lt, az m�r foglalt volt. A Tempus-foltot az akad�mist�k egyenruh�juk baloldal�n, a sz�v feletti r�szre varrt�k fel. 2007 okt�ber�t�l a legszebb folt azonban a Pepol�gia Tansz�k hivatalos foltja:D.

N�H�NY TUDNIVAL�...

Mindenki csak a saj�t kar�nak megfelel� egyenruh�t hordhatja! Az egyenruh�t m�lt�s�ggal kell viselni, mivel ez reprezent�lja karunkat a t�bbi kar el�tt! Egyenruh�t csak megfelel� alkalmakra szabad felvenni (szakest�ly, vizsga, esetleg oktat�s, stb.)! Minden egyenruha egy�ni, ez�rt lehet�s�g szerint csak a saj�tunkat hordjuk!